Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2010. március 5.

2010.03.05

Biszmi-Lahi ar-Rahmáni r-Rahím


A hála kizárólag a hatalmas és bölcs Allahot illeti, a magasztost és a mindenhatót, és magasztalás és béke legyen prófétáján Mohameden, valamint háza népén a tisztákon és kiválóakon és igaz társaikon a végső napig.

A tárgy: "Bizony az ima meghatározott időpontra előírt [kötelesség] a hívők számára." (4:103)

Előíratott az imák elvégzése a meghatározott időpontokban. Az imák száma öt. Ezek a következők: A hajnali ima (szalat asz-szubh), hajnalhasadástól napfelkeltéig. A déli ima (szalat az-zuhr), a nap zeniten való áthaladásától a naplemente közeledtéig. A délutáni ima (szalat al-'aszr), időtartama egyezik a déli imáéval. A naplementi ima (szalat al-maghrib), naplementétől éjfélig. Az esti ima ( szalat al-'isá) időtartama egyezik a naplementi imáéval. Ha eljött valamelyik ima ideje és a rituális tisztaság állapotában vagyunk, akkor felállhatunk egy tiszta helyen, arccal a qibla (Mekka) felé fordulva és szívünkben elhatározzuk az aktuális ima elvégzését az Allahhoz (SWT) való közeledés céljából. Ezt a szándékunkat hangosan is kimondhatjuk. Ezek után megtesszük a takbíratu-l-ihrámot, azaz két kezünket fülünk mellé emelve "Allahu abar"-t mondunk, ezzel megkezdtük az imát. Elmondjuk a Koránból a Megnyitó szúrát egy más koránverset, majd lemegyünk a rukú', vagyis a meghajlás állapotába, miután a takbíratu-l-ihrámhoz hasonlóan Allahu akbart mondunk. Meghajlunk oly módon hogy törzsünk vízszintes legyen derékszöget bezárva lábunkkal, miközben a térdünket fogjuk. Ebben az állapotban 3-szor elmondjuk a Szubhána rabbí al-azím (magasztaltassék a hatalmas uram) kifejezést, majd Szami Allahu liman hamidah (Allah hallja azt aki hálát ad neki) mondása közben felegyenesedünk, egy kicsit várunk, hogy egy újabb takbírral (Allahu akbar mondása) bevezetve leboruljunk a földre. A leborulás állapotában a lábak nem emelkedhetnek fel a földről, vagyis a homlok a két kéz mellett a térdeknek és a lábfejeknek is érninteniük kell a földet. A leborulás állapotában a Szubhána rabbí al-a'la (magasztaltassék a magasságos uram) kifejezést mondjuk el 3-szor. Ez után felülünk és rövid ülés után az előbb említett módon megismételjük a leborulást. Ezzel véget ért egy raka vagyis az ima egy egysége.


***


Kedves testvéreim! Nem olyan régen szó volt arról, hogy nekünk muszlim magyaroknak viszonylagosan nehéz a helyzetünk abban, hogy hátat fordítva a többség keresztény vallásának az Allah (SWT) által kijelölt útra léptünk. Vallási és utána nemzeti identitásunk igencsak neuralgikus pontja az úgynevezett "török hódoltság" korszaka. Közismert dolog, hogy az 1525-os évet hétköznapi keresztény illetve ateista történetírásunk a magyar nemzet nagy tragédiájaként értelmezi. Való igaz, hogy ezen évben Mohács mellett az akkori magyar király II. Lajos seregét szétverte az Oszmán Birodalom hada, majd ezt követően ez az ország fővárosát is elfoglalta. Ha így szemléljük a dolgot akkor egyszerű idegen hódításról van szó, amivel szemben nemzeti szempontból jogos az ellenállás. Csakhogy nem egészen erről van szó. Az 1526-os magyar államvezetés nem a nemzet, hanem a szomszédos Habsburg dinasztia érdekeit képviselte, különben miért menekült volna el Habsburg Mária az özvegy királyné Buda jól védhető várából? És Szapolyai János a nemzeti párt vezére vajon miért nem vett részt a mohácsi csatában? 1526-ban valójában nemzeti forradalom zajlott, melynek során a haza érdekeit képviselő erők vették át a hatalmat, amiben az Oszmán Birodalom is segítséget nyújtott. Ezzel szemben a következő 1527-es esztendő valóban tragédiát hozott a haza életében, ekkor győzték le a Habsburgok Tokaj közelében a törvényes magyar király Szapolyai János hadseregét, miután is az ország idegen megszállás alá került. Sajnos az egész kérdéskört tekintve szinte áthatolhatatlannak tűnő előítéletekkel állunk szemben, mivel az átlagmagyar romantikus regényekből szerzi "ismereteit" az oszmán korról. Ilyenek az Egri csillagok és Jókai Törökvilág Magyarországon, ezek a művek érzelmi indíttatásúak és nélkülözik a tárgyilagosságot. Ezekkel szemben mindenkinek ajánlhatom Takáts Sándor és Perjés Géza műveit.

Kedves hittestvéreim! Fohászkodjunk az igazság felszínre jutásáért és magunk, továbbá testvéreink üdvösségéért, bizony a magasztos Allah mindenre képes! Most pedig végezzük el az imát istenszolgálat képen a hatalmas Allahnak!