Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Földtani ismeretek a Koránban

2010.08.19

Tengerek és óceánok


A modern földtudomány felfedezte, hogy azokon a helyeken, ahol két különböző tenger találkozik, mindig van egy határ, egy választóvonal. Ez a határ kettéválasztja a két tengert és így mindkettőnek megvan a maga jellegzetes hőmérséklete, sótartalma, élővilága, stb.
Ilyen például a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán, ami között ott van a Gibraltár-szoros. Erről így ír a Korán:

"Ő hagyta a két nagy vizet [szomszédosan] folyni, [hogy] találkozzanak,
ám közöttük akadály van, melyet nem hághatnak át."  [55:19-20]

Ez így van a Balti-tenger - Atlenati óceán, vagy Fekete-tenger - Márvány-tenger - Égei-tenger esetében is.
Ez tehát azt jelenti, hogy a két tenger közt olyan "akadály van", ami megakadályozza, hogy a vizek összekeveredjenek és elárasszanak mindent. Ez nem azt jelenti, hogy a két tenger hermetikusan le van zárva egymás előtt, hanem találkoznak egymással, azonban amikor a víz az egyik tengerből átáramlik a másikba, elveszti az eredeti karakterét és összetevőit és hasonlatossá válik a másikhoz. Eszerint ez a határ egy tradicionális homogenizáló terület a két tenger/óceán közt.
A modern tudomány arra is rájött, hogy a folyótorkolatokban, ahol az édes és a sós víz találkozik, némileg más a helyzet: itt az eltérő áramlási sebesség miatt a nyomásviszonyok eltérnek. Annak a résznek, ahol találkoznak, eltér a sótartalma a tengerétől, de a folyóétól is, ún. brakkvízű területeket hozva létre. Ilyen pl. a Duna fekete-tengeri torkolata, ahol a Duna-delta mocsárvidéke egyedülálló élővilágnak ad otthont.

"És ő az, aki hagyta a két nagy vizet szomszédosan folyni-az egyik édes és ízletes, a másik sós és keserű-és kettejük közé korlátot és tilalmas tilalmat rendelt."  [25:53]

Ami a mélytengeri fényviszonyokat illeti, a sötétség kb. 200 méterrel a tengerszint alatt kezdődik, ahonnan kezdve gyakorlatilag nincsen fény. Erről így ír a Korán:
"Vagy olyanok, mint a sötétség egy mélységesen mély tengerben, amelyet hullám borít, fölötte másik hullám, afölött pedig felhő. Egyik sötétség a másikon!" [24:40]
A tudósok azóta fölfedezték az ún. belső hullámok létét, amik különböző sűrűség, nyomáskülönbségű helyeken jönnek létre. Ezek olyanok, mint a felszíni hullámok, s ugyanilyen hullámtörések is kialakulhatnak. Ezeket a belső hullámokat szárazföldről nem lehet látni, de ki lehet őket mutatni a hőmérséklet vagy a sótartalom változásának ismeretében. Bővebben: Czelnai Rudolf: A Világóceán, Fizikai oceonográfia c. fejezet


A Korán és a Föld

Manapság már mindenki tudja, hogy a Föld (kissé szabálytalan) gömb alakú. Hosszú idővel ennek a megismerése előtt a Korán már jónéhány muszim tudóst meggyőzött erről. Amikor az ún. "sötét középkor" idején Európában még úgy hitték, a Föld lapos (máglyán égetve el azt, aki ezt kétségbe merészelt vonni), az iszlám világ egyetemein már gömb alakú földmodellel tanították a diákokat.
Először is legyünk tisztában azzal, hogy a Korán nem egy tudományos ismertető mű, tehát nem jelenti ki, hogy a Föld gömbalakú, azonban ha megvizsgáljuk a szöveget, az erre enged következtetni.

"Vajon nem láttad, hogy Allah parancsára váltja föl az éjszakát a nappal, s az éjszaka a nappalt, és Ő rendelte szolgálatra a Napot és a Holdat-mindegyik megszabott időre futja be [a pályáját]-, és hogy Allahnak tudomása van arról, amit tesztek?" [31:29]

Egy másik vers ezt mondja:

"Megteremtette valóban az egeket és a földet. Rágöngyőlíti az éjszakát a nappalra és a nappalt az éjszakára. Szolgálatra rendelte a Napot és a Holdat-mindegyikőjük megszabott időre futja be [a pályáját]…" [39:5]

A "rágöngyölíti" szó talán nem a legszerencsésebb fordítás az arab "kawwara" igének, amely egy gömb alakú tárgy körüli mozgást jelöl; ahhoz, hogy ezt a verset arabul megértsük, azt kell elképzelni, hogy a Föld gömbölyű. Hans Wehr arab-angol szótára a "kawwara" szóra a "to roll into a ball", "to make round", "ball-shaped" fordítást használja…ugyanennek a szónak az ötödik igetörzse (takawwara) annyit jelent, mint gömb alakúvá válni; ebből a gyökből képezzük a "kora", vagyis "labda" szót is.
Hogy jobban megértsük a vers igazságát, egy kísérletet ajánlunk az olvasónak: szükség van egy zseblámpára és egy földgömbre. Ezeket tegyük egy sötét szobába! A zseblámpa szimulálja a Nap fényét, ami a Földre süt. Ne felejtsük el, hogy a Földnek csak egyik oldalát sütheti!  A bolygó egyik felén nappal, a másikon éjszaka van és ez 24 óránként változik. Ha elforgatjuk a földgömböt, akkor egy másik részen "lesz nappal". A nappal és az éjszaka egymásra borul-rágöngyökítettük egyiket a másikra.
Dr Maurice Bucaille, a Francia Orvosi Akadémia tagja ezzel kapcslatban azt mondta:
"Ez a folyamatos forgás, […] ahogyan az a Koránban le van írva olybá tűnik, mintha már tudták volna, hogy a Föld gömbalakú."

"Intés ez csupán a teremtményeknek" [38:87]