Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Fatime Maszumé élete

2010.08.28

Fatima bint Múszát, aki az iszlám világ egyik legjelesebb lánya volt legtöbbször Fatima Maszumé néven említik, ami tisztaságos, ragyogó, szűzit jelent. Apja, a hetedik imám, Musza ibn Dzsafar volt (Béke legyen vele), anyja pedig az a felettébb tisztelt Nadzsma Khatun, aki a nyolcadik imámnak is életet adott. Így Maszumé és Ali Ridha (AS) vér szerinti testvérek voltak, a hetedik imám lánya, és a nyolcadik imám édestestvére volt.

Maszumé Medina szent városában született a hidzsra 173. évében, Dhul Qidah hónap 1.-én. Fatima az iszlámot apjától és testvérétől tanulta. Ő is jegyzett le hadíthokat, ezért a muhadditok között említik nevét. A legtöbb hadíth-tudós szerint a Fatima által hagyományozott hadithok többsége hiteles. Hite, tiszta erkölcsű élete, és vallásos tudása miatt nevezték el "Mashulé"-nak, ragyogónak, tiszta erkölcsűnek. Amiatt is nagy tisztelet övezte, hogy már kora fiatalságától kezdve minden  imát és böjtöt megtartott.
Nem telt el sok idő, és már gyerekkorában megtapasztalhatta a szegénység, és a nélkülözés mélységeit. Apját, aki Harun al-Rasid kalifa börtönében raboskodott,  és később Bagdadban mártírhalált halt a hitéért korán elvesztette. További nevelését és taníttatását az ő bátyja, Ali ibn Musza al-Ridha Imám (AS) vállalta magára.
A hidzsra 200. évében, az Abbaszida Mamun kalifa szüntelen fenyegetései nyomán Ridha imámot (AS) Merv városába (Khoraszán tartomány) száműzték, ahová nem kísérhették el a családtagjai. Alig egy év telt el az imám kitelepítését követően, de Fatima Maszulé már nagyon szeretett volna bátyjával találkozni, így a többi testvér, és néhányan az unakatestvérek közül elhatáozták, hogy elutaznak Khoraszánba, bátyjukat meglátogatni.
Útjuk során az egyszerű embnerek minden útbaeső faluban és városban szívélyesen fogadták őket. Az út közben az hívő embereknek elmondták a történteket, testvérük elnyoását, és khoraszáni száműzetését. Fatima nyíltan beszélt az emberekhez az Abbászida rezsimmel szembeni ellenállás szükségességéről is.

Akkor, amikor a karaván elérte volna Irán középső részén Szavéh városát, a város határában egy, a kalifa által felbujtott rablóbanda az Ahlul Bayt ellnenségei közül rájuk támadt. Eltrolaszolták az utat, és összecsapást kezdeményeztek. A karaván összes férfitagját lemészárolták, mártírként haltak meg a Próféta (AS) igaz útját követve. A fennmaradt források szerint Fatimát megmérgezték, aki súlyosan megbetegedett, és ezért, valamint a családtagjainak elvesztése miatti bánata miatt sem tudta tovább folytatni az útját Khoraszánba. A felépüléséig Qom városába szeretett volna eljutni.
Meg is kérdezett egy arra járó kereskedőt: -Menniy idő innen eljutni Qomba? A kereskedő válaszolt neki, hogy több napos utazás. Majd arra kérte: -Vigyél el engem Qom városába, mert apámtól azt hallottam, hogy Qom a Próféta követőinek, és az ő családjának (béke legyen mindnyájukkal) tisztaságos városa.
201 Rabi al awal hónap 23.-án, hívő emberektől körülvéve érkezett meg Qomba, a szent városba. Qom határában a város legtiszteletreméltóbb elöljárói siettek az üdvözlésére. Fatima Maszulé egyenesen az Asarit családjából származó Músza ibn Hazradzs házához sietett. A ház azon a területen állt, amelyet ma a "Béke terének" hívnak. Músza ibn Hazradzs háza előtt letérdelt, és a ház tulajdonosától kérte, hogy vendégként hadd maradhasson nála néhány napot. Fatima Maszulé mindössze 17 napot lakott itt. Ezeket a napokat imával töltötte, közben pedig Ibn Hazradzsal beszélgetett. Az imáinak a helyén emelte később az utókor a Bayt al-Núr (A fény háza) medreszét, az egyik legfontosabb vallási iskoláját Iránnak, mely napjainkban is fontos zarándokhely. Végül 201 Rabi al-Thani hónap 10.-én mély fájdalomban, úgy hogy nem találkozhatott ebben múlandó életben szeretett bátyjával, örök nyugalomra lelt. A legmélyebb bánatban bekövetkezett halála a Próféta (AS) minden igaz követőjét megrázta.

Halála után testét a szokásos módon megmosták, és letakarták. Az Asarit család elöljáróinak véleménye szerint nem szabad egy közönséges temetőbe eltemetni, hanem egy külön helyen. Músza ibn Hazradzs egy pompás kertet ajánlott fel a temetés helyéül. Abban az időben ez a városon kívül volt, és "Babilon kertjei" volt a neve. Amikor a gyászmenet megérkezett erre a helyre, nem sokkal azután, hogy  a sírgödör elkészült, vita támadt a gyászolók között, hogy ki helyezze a földbe ezt a szentséges testet. Váratlanul megjelent Mekka felől két lovas, akiknek az arca el volt takarva. Sietve odalovagoltak a temetés helyszínére, leszálltak lovukról, átvágtak a gyászoló tömegen. Egyikőjük lement a sírba, a másik felemelte, és leadta Fatima Maszulé szent testét neki. Miután elhelyezték a sírban földet szórtak rá, visszaszálltak lovukra, és elhagyták a várost. Közben senkihez nem szóltak egy szót sem. Egyes források arról szólnak, hogy ezek Ridha imám és Dzsavád imámok voltak (béke legyen velük), hiszen a Sari'á szerint egy bűntelen ember testét csak egy másik bűntelen ember helyezheti a földbe, és Allah (SWT) így gondoskodott erről. 
Ahhoz hasonlóan, ahogyan a Próféta (AS) lányának, Fatima Zahrának a testét is Ali (AS) mosdatta meg, majd burkolta be a halotti leplekbe, és helyezte el a sírba.
Nem sokkal a temetés után Músza ibn Hazradzs és a város lakói közül az Ahlul Bayt hívei felépítették itt az első mauzóleumot, mely fából készült és szalmával fedték. Ez fennált a hidzsra 256. évéig, amikoris Qom városa úgy döntött, hogy mauzóleumot épít sírja fölé. Ebben az évben Dzsavad imám (AS) lánya, Zeinab, rokona sírja fölé egy kupolás mauzóleumot építtetett. Így mintegy ötven évvel az első épület elkészültét követően épült fel a helyén az első kőépület.

Attól az időtől fogva pedig az iszlám ezen kimagasló lányának szent sírja, a Próféta (AS) őszinte és odaadó követőinek a zarándokhelye lett. Fatima napjainkig Qom városában nyugszig. Miután őt eltemették oda, az imámok más gyermeki is elkezdtek oda temetkezni, így a hely hamarosan nagy tiszteletet vívott ki. Az imámok hagyományai arra bíztatnak mindden síitát, hogy látogassanak el (ziarat) a sírokhoz. Ali al-Ridha imám (AS) mondta, hogy "bárki, aki ellátogat Fatima sítrjához, a túlvilágon a megjutalmazottak között lesz."
Sírjánál számtalan csoda történt, emiatt is kiemelkedően tisztelik. Amit ott a hívők kívánnak, az megadatik nekik, a gyógyíthatatlan betegek pedig meggyógyulnak.