Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az iszlám szent könyve

2010.02.20

A Korán az Iszlám vallás szent könyve, ami Allah szavait tartalmazza, ennélfogva mind külseje, mind tartalma nagy becsben áll. Nem szabad piszkos kézzel érinteni, illetve a hívők házában külön helye van. A muszlim történetírók szerint minden prófétának megvolt a maga csodája; Mózes (béke vele) idején a varászlás számított nagy dolognak, ezért Allah megtanította rá Mózest (béke vele), aki ezzel túlszárnyalta és elkápráztatta kortársait. Jézus (béke vele) idején a gyógyítás volt az, ami csodaszámba ment , ezért az Iszlám ez a prófétája a betegeket gyógyította meg. Az arab pogányok idejében a költészetnek és a retorikának volt nagy becsülete, s mikor a Korán kinyilatkoztatott, szavainak szépsége és ritmikája elbűvölte az embereket. Sokan akkor lettek muszlimok, amikor meghallották, hogy valaki a Korán egy versét recitálja.

A Korán nem a Próféta (Allah áldása és békéje rajta és a családján) alkotása, hanem általa nylatkoztatta ki Allah a saját akaratát. folytatása a Tórának és az Evangéliumoknak. Megtalálhatóak benne a régi próféták neve, úgymint Ábrahámé, Mózesé, (béke velük) stb. Azonban egy, József (béke vele() kivételével nincs elmondva a történetük, mivel ezeket már ismerjük Allah korábbi könyveiből. A Korán- többször is olvashatjuk benne- csupán emlékeztető az embereknek, akik eltévelyedtek az egyenes úttól, ezért sokszor csak utal egy régebbi  személyre vagy eseményre. Ott ad bővebb magyarázatot, ahol az emberek eltévelyedtek, mint pl. Jézus (béke vele) személyénél.
A Koránnak egy idekapcsolódó hadith szerint van egy külső és egy belső jelentése és magának a belsőnek is van még hét külön "dimenziója". Ezt nevezik arabul ta'wilnak. Ezeket a Feltámadás Napján mindenki meg fogja érteni, ahogy az írva is van:
  Vajon nem várnak-e másra, mint a (valóságban beteljesülő) értelmezésére? Azon a napon, amikor (a valóságban beteljesülő) értelmezése  elérkezik azok, akik elfelejtették, ezt mondják: a mi Urunk küldöttei bizony az igazságot hozták el" (7:53, részlet). Ekkor már nem lesz közbenjárás, senki sem tehet semmit a másikért.
Ami manapság vitára ad okot az az a tény, hogy sokan egy-egy verset kiragdava a szövegkörnyezetból, maguk próbálják a verseket értelmezni, holott a Korán minden verse egy specifikus, adott történelmi eseményhez kapcsolódva nyilatkoztatott ki,ez a s'an an-nuzúl arabul. Ezért verseket külön-külön nem jó értelmezni, mert a Korán egy egész könyvet alkot. Ugyancsak van egy hadith arra vonatkozóan, hogy ha valaki a saját szájaíze szerint értelmezi a szövegeket, az a Pokolra kerül. Ilyen fontos számunkra a Korán!
Ami a szent könyvben van, azt teljesen,minden belső tartalmával együtt, nem értheti senki, csak akiket Allah erre kijelölt és ezek közt van az ahlulbeyt vagyis a Próféta (Allah áldása és békéje rajta és a családján) családja és bizonyos leszármazottai, az imámok:
  "Bizony, ez a nemes Korán,
   (amelynek az eredetije) egy jólőrzött Írásban van,
   amit csupán a megtisztítottak érinthetnek" (56:77-79)
Ez az Írás a Lauh el-Mahfoud, ami tulajdonképpen a Korán "égi" megfelelője, s mindaz a tudás benne van, amit Allah a "földi" Koránban nem közölt a hívővel. Imám Ali (béke vele) azt mondta a Koránról:    "A Korán magában hordozza a múlt híreit, a jövő jövendöléseit s a jelen ítéléseit." (Nahdzs al-Balagha)
Bár a Koránt bajosan lehet felosztani, ha mégis megkísérelnénk, két időszakot különböztethetünk meg benne, a korai mekkait, amiknek a szúrái a végén vannak: ezek rövid, tömör versek az Iszlám alapjairól, a túlvilágról,felszólításokat tartalmaznak az erkölcsös, igaz életre. A medinai korszak versei már hosszabbak,ezek főként a Korán közepén vannak; ilyenkor formálódott az Iszlám umma, azaz közösség: versek hagyják meg a hívőknek, miként bánjanak örökségükkel, hogyan adakozzanak, hányszor imádkozzanak, illetve megszabja a házasság és a válás feltételeit, stb. ezek a szúrák hosszabbak, ritmikus prózában, arab nevén szadzsban íródtak.
A Korán előbb létezett, mint az első ember, Ádám (béke vele). Egy hadithban a Próféta (Allah áldása és békéje rajta és a családján) azt mondta:" (Halálom után) két dolgot hagyok rátok: a Koránt és a családomat. ez a két dolog bizony nem válik el egymástól egészen az Ítélet Napjáig". A hadith annyit tesz, hogy a Korán nem értelmezhető egészen az emberek számára, hanem csak azok ismerik teljesen a belső jelentését, akiket Allah kijelöl és az az Ahl al-bayt (béke velük), vagyis a Próféta családja. Ide számítanak az imámok, akik valóban nagyon sok Korán-verset értelmeztek a hadithok alapján.
stilisztikailag elmondható, hogy amjdnem az egész szövegen ez a ritmikus próza az uralkodó. A Korán szúrákra van felosztva, amik leginkább fejezeteknek felelnek meg, ezen belül pedig vannak az áják, amik egy-egy versnek felelnek meg. 114 szúrát és 6700 áját tartalmaz. A szúrák nem keletkezési, hanem hosszúsági sorrendjükben találhatóak meg benne. 23 éven keresztül nyilatkoztatott ki, s a végső formáját a harmadik kalifa, Othmán alatt nyerte el, de már Abu Bakr, az első kalifa is megkezdte a Korán-lapok gyűjtését. Már a revelációk idején is sokan feljegyezték a verseket, illetve megjegyezték őket, ezek voltak a Qárrik. Ma azt, aki kívülről tudja a Koránt, háfiz -nak nevezik az arab hafaza, azaz "megőriz" sző gyökéből.

Három vallási alapelv a Koránból:
A Korán három fő alapelvre hívja fel az olvasó figyelmét, amit egy muszlimnak követnie kell: a külsöő és formális vallási aspektusokra (saría), az intellektuális megértésre, őszinteségre és Allah iránt való engedelmességre (ikhlász).
A Koránban megtalálható a tawhid (isteni egység), a madh (eszkatológia) és a nubuwwa (prófétaság). ezekenkívül nagyon sok felszólítás ösztönzi a hívőt a tudás keresésére; nem arra szólítja fel a muszlimot, hogy fogadja el a parancsokat és aztán igazolja őket, hanem arra, hogy tanulás útján jusson el Allahhoz.